Míg az 1800-as évek végéhez közeledve Mikszáth Kálmán ezen a helyen mondta ki Mauks Ilonának a boldogító igent, addig ma több száz budapesti fogyni vágyó mond boldogan igent a HasLábPopsira a Spinning és Aerobik órák mellett. De hogyan nőtte ki magát a Rákóczi úton található rejtett templom Magyarország egyik legnagyobb fitnesz termévé? A Luther házban jártunk.

A forgalmas Rákóczi úton járva sokan nem is sejtenék, hogy micsoda rejtett kincs bújik meg a szürke bérházak falai mögött. Éveken át tettem meg rákóczi úti lakosként mindennapos sétámat az épület előtt, azonban csak idén ősszel lettem figyelmes az edzőterem hatalmas vörösen és sárgán izzó ördögfejes logóval ellátott plakátjának és a bejáratnak különös kontrasztjára. Ekkor kezdtem jobban érdeklődni a hely története iránt, szerencsémre a október 8-án a terem épp egy ingyenes nyílt nappal várta az érdeklődőket és sportolni vágyókat. Voltak különböző társas versenyek, emellett pedig a 45 perces bemutató edzéseket is mindenki ingyenesen kipróbálhatta. Akiknek elnyerte a tetszését a hely, azok ezen a napon 10% kedvezménnyel válthattak bérletet maguknak. De ki ne rajongana egy ilyen különleges hangulatú teremért, ahol zsírégetéstől kezdve különböző küzdősportokig, mint például a Thai Box és MMA, mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb mozgásformát.  

A Rákóczi út 57. szám alatt található épületet ma is sokszor nevezik Luther háznak, az udvar középpontjában ugyanis egykor a szlovák evangélikus gyülekezet kápolnája volt megtalálható, ami ma már fitnesz teremként funkcionál. A mai napig magán hordozza az épület egykori jegyeit, különleges élmény nyújt a gépeket körülvevő boltíves falak és egykori templomra jellemző ablakok, egyes termek akusztikájáról nem is beszélve. Itt volt valamikor az első szlovák iskola is, ahol még Petőfi Sándor is tanult 1832-1833 között. Így kerülhetett képbe Mikszáth Kálmán is, de hogy a felsorolás teljes legyen, egykor Závada Pál szintén ebben az épületben keresztelkedett meg.

Az 1800-as évek első évtizedeiben több evangélikus gyülekezet is a Deák-téri templomot használta, de ez az idő múlásával szűkösnek bizonyult, így 1838-ban a szlovákok József nádorhoz fordultak, hogy egyházi és iskolai célokra is használható, alkalmas területet kaphassanak. A templomot Diescher József építőmester tervei alapján építették. Az első kérdés, ami felmerült bennem, vagy eddig bárkiben akinek a templomról meséltem, hogy mi vezethet ahhoz, hogy egy templomnak szánt épület elveszíti eredeti funkcióját, egyáltalán hogyan zárhat be egy ilyen intézmény. A kérdésemre egy igen egyszerű választ kaptam. A történelem során több dolog is nagy befolyással volt a szlovák evangélikus gyülekezet működésére. Eleinte az építkezés után pénzügyi problémák léptek fel, emiatt kellett a templomot bérházakkal körül venni, ami miatt mostanra teljesen láthatatlan lett az utca embere számára. Az I. és II. világháborút, kitelepítéseket és lakosságcserét követően a szlovák gyülekezet többezres létszáma csökkent, majd 1965-ben az egyházvezetőség úgy döntött, hogy eladják - mesélte a Láthatatlan Budapest 5. részében Gulácsiné Fabulya Hilda, evangélikus lelkész.

Az épület ezután állami, majd magántulajdonba került. Később használta a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet, a Kohó-és Gépipari Minisztérium, majd működött benne "Tudomány és technika háza", de kaszinó és harcművészeti sportcentrum is - írja az egykor.hu. Ma az épület kívülről omladozó falai Supergym Blaha néven 2400 négyzetméteres területen várja a sportolni és kikapcsolódni vágyókat. Neoromán stílusjegyeit megőrizve különleges esztétikai élményt nyújt a sportolók számára.