Már lassan 6 éve, hogy fiatal tervezők és alkotóművészek közösen hozták létre saját alkotóműhelyüket a Kálvin téren, én pedig lassan 4 éve sétáltam el mellette heti rendszerességgel úgy, hogy észre sem vettem, micsoda oázis rejtőzik a kínai étterem, a Copyguru, nameg a Hipster Hostel szomszédságában. A Flatlab ötlete 2011-ben valósult meg többek között Kasza Emesének, Geréby Zsófinak, és Szőke Gergőnek köszönhetően.

A Baross utca 3. előtt kissé esetlenül ácsorogva gondolkodtam, hogy megnyomjam-e a csengőt, de szerencsére épp akkor nyílt a hatalmas kapu egy távozónak köszönhetően, így máris a belső udvaron találtam magam, ahol meg is pillantottam az úticélt. Végül ezt újra eljátszottam – immáron a lakás bejáratánál – majd egy nagyon kedves és mosolygós arc nyitott ajtót. Közben kiderült, hogy ide szabad a bejárás, nincs szükség csengetésre, és nagy örömmel látnak mindenkit, ennek ellenére ezt a csengetősdit utánam még több bizonytalan látogató is eljátszotta, akiket ugyanilyen vendégszeretettel fogadtak.

Az első emeleti nagypolgári lakás egy showroom és közös, freelancereket csoportosító stúdió is egyben, ahol két ruhatervező és saját márkájuk is helyet kapott. Kasza Emese, a MEI KAWA márka megálmodója inkább férfi és unisex, letisztult, az én ízlésemnek igen kedves darabokkal várja a látogatókat, míg Geréby Zsófi és az Urban Legend inkább a bicikli centrikus, hordható városi divatban erős. Az inkább sportos viseletet preferáló márka nemrégiben jógaruházattal is előrukkolt, aminek darabjai szintén rendkívül kényelmes anyagokból és érdekes megoldásokkal készültek.

Az alkotótérben dolgozók létszáma ezzel még nem ér véget, hiszen három grafikus is megosztja a tervezőkkel a mindennapjait, ők Nagy Dani, Szőke Gergő, és Laki Eszter, aki mesélt nekem egy kicsit magukról, és a lakásműhely megalapításáról:

A lakásműhely adta magát. Nyilván azért a belvárosban, ha az ember bérelni akar egy ingatlant, annak nagy része vagy lakás, vagy utcafronti helyiség. Nálunk az nem jöhetett szóba, mert ott nem lehetne nyugodtan dolgozni, vagy legalábbis nem ilyen elmélyülten.

A tágas terek és letisztult üzlethelyiség mellett mindenkinek meg van a saját kis alkotótere, és ez még közelebb hozza az alkotókat a vásárlókhoz. Minden ottjártamkor azt vettem észre magamon, hogy miután alaposan elmerültem az egyedi darabok között, elkezdtem az éppen zajló munkafolyamatokat is figyelni, és ez nagyon izgalmas volt. A Flatlab-ben nem csak a kész terméket láthatja az ember, hanem a mögötte rejlő kreatív alkotómunkát is.

Ez egyfajta intimitás is, hogyha ide bejönnek a vásárlók, - márpedig szerencsére sokan jönnek- akkor inspirálja, őket hogy ez egy kicsit ilyen vouyeur hangulat is: be is mész, meg úgy nem is tudod, hogy most akkor nyitva van-e, de azért nyitva van, és így sokkal közelebbről meg harmonikusabban lehet nézni a dolgozó embereket.

A stúdió vendégtervezők munkáinak is helyet ad, olyan fiatal korosztályukbeli magyar alkotóknak, akiknek a munkáit szívesen árulják a showroomban. Ilyen például a Concept Eyewear, akik kézműves szemüvegeket csinálnak, emellett a Personal Perception az ékszereket kínálja, az OMANA pedig betontárgyakkal hoz még több érdekes formát a szoba közepén lévő asztalra. A Flatlab tagjai a megkereséseknek is nagyon örülnek, így ha épp alkotói fázisban vagytok, de nem tudjátok, hogyan szerezhetnétek magatoknak fórumot a bemutatkozásra, akkor érdemes felvenni velük a kapcsolatot, és ha tetszik nekik a munkátok, könnyen lehet, hogy visszaköszön majd a stúdió falai között.

A kreatív munka és az üzlet mellett néha rendezvényekkel is várják a látogatókat. A Change Room nevű öltözőfülke kis galériaként is funkcionál, itt kiállításokat is szoktak szervezni, jelenleg a Menü2 című könyv werk fotóit nézhetitek meg.

Mindezek mellett komoly társadalmi problémákra is felhívják a figyelmet, és lehetőséget nyújtanak az embereknek, hogy más nevében jót cselekedjenek:

Most karácsonykor kitaláltuk az Aleppo kártyát. Ez úgy működött, hogy megjelöltünk két segélyszervezetet, és hogyha valakinek a nevében szerettél volna adományozni, akkor kitölthetted ezt a kártyát, és átutalhattál mondjuk 10 dollárt a Doctors Without Borders-nek, utána pedig odaadhattad, hogy "Most akkor nem egy zoknit vettem neked, hanem jót tettem a helyedben". Ez például egy elég hálás kezdeményezés volt, több más stúdió is átvette. Fontos, hogy ha már van egy közönsége az embernek, akkor felelős dolgokat is érdemes csinálni, ha éppen van aktualitása.

A Flatlab egy kis ékszerdoboz a belváros szívében, ahol a különböző társművészeti ágak találkozása borzasztóan inspiráló mind az alkotók, mind a vásárlók számára, emellett pedig egy nyugis környezetben vásárolhat az ember egyedi dolgokat magának, és ajándékokat a szeretteinek. Az ár-érték arány abszolút reális, hiszen egyedi tervezésű, minőségi darabokról beszélhetünk, ami hosszútávú befektetés, így megéri kicsit meghúzni a nadrágszíjat, hogy aztán tényleg örök darabokat vásárolhassunk ebben a fantasztikus környezetben.

Én pedig a lakás kedvenc részével búcsúzom, már csak ezért is érdemes ellátogatni: