A nyolcadik kerület szívében, ahol javarészt roma családok élnek, már 2010 óta zajlik az érzékenyítés a művészet nyelvén keresztül -több kevesebb sikerrel-. A Gallery8 néven ismert Roma Kortárs Művészeti Teret az Európai Roma Kulturális Alapítvány (ERCF) hozta létre. Az alapítvány egy non-profit szervezet, ami azt a missziót tűzte ki céljául, hogy felvegye a küzdelmet a roma közösségekkel szembeni sztereotípiákkal szemben. Ehhez fontos eszköznek tekintik a művészeten keresztül megjelenő társadalmi felelősségvállalás elengedhetetlen szerepét.

A Mátyás tér környékéről kialakított negatív sztereotípiák megtörtek bennem, a környéken kedves kis játszótér, közösségi ház található, a buszmegálló is igen barátságos volt. Ottjártamkor egy nagyon kellemes, letisztult kis térbe érkeztem, pont olyan volt, amilyenre nagyjából számítottam. Először körbejártam az épp aktuális kiállítás darabjait, amik december elejéig voltak elérhetők az érdeklődők számára. Ezek a gyűlöletbeszéd témakörét járták körül. A falon fotók, és alattuk a fotókon látható emberek által írt versek voltak, mindegyik alkotás egyfajta válaszadásként a gyűlöletbeszéd egyes formáira, amiket a mindennapok során a saját bőrükön tapasztaltak.  A „Gyűlöletbeszéd” történetek egy művészeti és beszélgető tér a Közép Európai Egyetemen (CEU), ahol a diákok meg tudják beszélni a személyes tapasztalataikat a témával kapcsolatban, és egyetemi munkájukon keresztül elemezni tudnak. Ez a kezdeményezés Molnár Péter, szólásszabadságkutató és slammer nevéhez köthető, aki már 3 éve rendezi meg ezt a diákokkal. A kiállítás ingyenesen volt diákok számára, a galériát 500 forinttal, felajánlás alapon viszont lehet támogatni.

Az alapítvány által létrehozott Gallery8 a Mátyás téren található, így a főváros roma közösségeinek többségét közvetlenül tudná elérni, ha -véleményem szerint- hatékony megoldást tudnának találni a köztük fennálló kommunikációs szakadékra, meg az érdeklődés hiányának javítására. Elsődleges céljuk, hogy kurátori rendszeren keresztül ezeket a közösségeket támogatni tudják, teret adva a roma művészeti alkotások létrehozásának és bemutatásának, olykor aktuális történésekre és helyzetekre reagálva.

A kiállított fotók megtekintése után Pintér Lucával, a galéria munkatársával beszélgettem, arról, hogy mennyire működik a helyiek bevonása a galéria életébe. Kéthavonta jelentkezik a galéria egy-egy új projekttel és kiállítással, általában ehhez kapcsolódnak a gyakori egyestés projektek is. A galéria igyekszik bevonni a helyieket a művészeti életbe, de ennek sikeressége még bőven gyerekcipőben jár, hiszen sok esetben a nyitottság az, ami hiányzik az emberekből. Ezen is szeretnének még többet dolgozni a jövőben. „A Nemsokára lesz egy slam poetry estünk, ahová a helyi iskolákból is jelentkezhetnek diákok.”-mondta. „Egyelőre a galéria látogatottsága is ingadozó, kiállítástól függően, de sok külföldi látogatónk is van, aminek nagyon örülünk." Azt is elmondta, hogy a környékbeliek közül sok esetben a hajléktalanok azok, akik betérnek kéregetni, vagy a megnyitókon ingyen enni és inni, de a többi időszakban nem látják őket.   "Eleve egy olyan téma ez, ami nem érdekli az embereket, mivel ez a képzőművészet határterületén helyezkedik el, így hosszú út áll előttünk, hogy az emberek nyitottak legyenek erre. Egyébként nem csak romákat érintő problémákkal és kérdésekkel foglalkozunk, hanem feminista témákban is igyekszünk hallatni a hangunkat.”

A roma művészek, és a romákkal kapcsolatos alkotások támogatása mellett a galéria foglalkozik a helyi közösségek támogatásával is. A szinte néhány lépésre található Kesztyűgyár közösségi házzal együttműködésben segít a közösség hölgyei által készített termékek eladásában is, amit a galériában is meg lehet vásárolni. A befolyt összeg közvetlenül a kézműves hölgyekhez érkezik, ezzel is segítve munkájukat. A galériában ezen felül található egy mini könyvtár is, illetve megtalálható az összes, 2010 óta létrejött projekt a galéria által létrehozott katalógusban.

Az alapítvány és a galéria is azon dolgozik, hogy egy olyan teret alakítsanak ki, ahol a romák és nem-romák között együttműködés tud létrejönni, valamint a fiatalok körében a romákhoz fűződő negatív sztereotípiákat egy jobb irányba tudják elmozdítani. De hogy a helyieknek milyen szerepük lesz ebben? Az még bőven a jövő zenéje.